"Ellenségekből kényszer szülte szövetségesek"- Rómaiak és szarmaták Hatvan környékén a 3-4. században
Hatvan környéke igencsak jelentős a Kr.u. 3-4. századi történésekben, hiszen ebben az időben ezen a területen a rómaiak és a szarmaták jelenléte egyidőben is igazolható. A Magyar Géniusz jóvoltából megvalósuló „Ellenségekből kényszer szülte szövetségesek- Rómaiak és szarmaták Hatvan környékén a 3-4. században” című új állandó régészeti kiállítás ezt az időszakot igyekszik bemutatni. A 3-4. századra a római-szarmata erőviszonyokban nagy változás érhető tetten: a rómaiak hódító korszaka lezárult és inkább a határvédelemre koncentrálnak, a szarmatákat pedig egy belső „polgárháború” gyengítette meg. E zűrzavaros állapotokban vándorolnak be a környékre egyes gót csoportok, melyek ellen a rómaiaknak és a szarmatáknak együttesen kellett védekezniük. Az új állandó kiállításunk tehát a rómaiak és a szarmaták kapcsolatát járja körül részletesen két termen keresztül.
Az első teremben a szarmata nép emlékeit mutatjuk be a Hatvan környéki szarmata lelőhelyek anyagán keresztül (Hatvan−Rendezőpályaudvar, Apc-Berekalja I., Apc−Farkasmajor, Lőrinci−Fekete-földek) A két vitrinben a régészeti leleteket úgy helyeztük el, melyek során igyekeztünk a telepek (lakóhelyek) és temetők anyagát különválasztani. Ebben a teremben helyet kaptak továbbá az unikálisnak mondható szarmata viseletrekonstrukciók is. A szarmata hölgy hosszú, gyöngyökkel kivarrt szoknyában és hosszú ujjú felsőben jelenik meg, melyet textilöv fog össze. A szarmata férfi pedig harci vértezetben és íjászfelszereléssel együtt látható.
Átlépve a második terembe, a rómaiak kapnak főszerepet. Elsőként a Hatvan−Nagygomboson feltárt római őrtornyot mutatjuk be élethű modellen keresztül. Az őrtorony mellett - a szarmata viselet ellenpontjaként - egy 4. századi felfegyverzett római katona és egy római kereskedő is feltűnik, viseletük szintén korabeli források és régészeti leletek alapján készült. A mellettük lévő fali vitrinekbe pedig a nagygombosi ásatási anyagokat helyeztük el, melyből a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum is őriz bélyeges téglákat és tetőfedő cserepeket. A római-szarmata kapcsolatokat leginkább reprezentáló jelenség a Csörsz-árok, mint határvédmű megépítése. A Csörsz-árokról egy igazán élethű makettot készítettünk, amely szintén nagy hangsúlyt kapott a második teremben a nagygombosi őrtorony mellett.
Fotók: Ocsovai Zoltán